A kutya emésztőrendszere nem olvassa a divatirányzatokat !

Az egyik leggyakoribb félreértés az emésztőenzimek működésével kapcsolatos.

A hasnyálmirigy nem dönti el, hogy az adott napon hús kerül a tálba vagy száraztáp. Nem léteznek külön "BARF-enzimek" vagy "tápenzimek". Nem győzőm elég sokat ismételni

Minden étkezés során egyszerre választódnak ki:

fehérjebontó enzimek (proteázok),

zsírbontó enzimek (lipázok),

keményítőbontó enzimek (amiláz),

miközben az epe a zsírok emulgeálását segíti, a vékonybél saját enzimrendszere pedig befejezi a tápanyagok lebontását.

A különbség nem az, hogy milyen enzimek termelődnek, hanem, hogy a szervezet az elfogyasztott táplálék összetételéhez igazítja azok mennyiségét.

A szervezet, pedig folyamatosan alkalmazkodik

Amikor a gyomorból a béltartalom a patkóbélbe kerül, a bélfal érzékeli annak összetételét.

Ha több zsír érkezik, fokozódik a lipáz és az epe kiválasztása.

Ha magasabb a fehérjetartalom, nő a proteázok termelése.

Ha több keményítő található az ételben, ennek megfelelően módosul az amiláz kiválasztása.

Ez nem rendellenesség, hanem az egészséges emésztés természetes része.

A kutya szervezete nem összezavarodik, hanem alkalmazkodik. A természet sem egyetlen összetevőből álló étrendet kínált

Érdemes egy pillanatra félretenni a modern etetési irányzatokat, és megnézni, hogyan alakult ki a kutya emésztőrendszere.

Egy zsákmány elfogyasztása során a vadon élő ragadozó egyszerre fogyaszt, izomhúst, zsírt, belsőségeket, porcot, kollagént, csontot, vért, valamint a növényevő zsákmány előemésztett gyomortartalmát is.

Ez rendkívül összetett táplálék. Az emésztőrendszer ehhez alkalmazkodott. Nem egyetlen tápanyaghoz.

Akkor miért jelentkezhet mégis emésztési probléma?

Sokan ezt automatikusan az enzimeknek tulajdonítják. A valóság azonban általában ennél sokkal összetettebb.

Ha egy kutya egyik napról a másikra teljesen más étrendre vált, az emésztőrendszernek alkalmazkodnia kell. Ilyenkor szerepet játszik a bélmikrobiom átalakulása, az eltérő rosttartalom, a különböző zsírmennyiség, a táplálék víztartalma, az eltérő emészthetőség, valamint a gyomorürülés változása.

Ezek átmenetileg okozhatnak lágyabb bélsarat, fokozott gázképződést vagy kisebb emésztési zavarokat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szervezet "nem tudott megfelelő enzimet termelni".

A sport- és munkakutyák esetében különösen fontos az élettani szemlélet

Egy intenzív edzés vagy verseny során a szervezet elsődleges feladata nem az emésztés, hanem a dolgozó izmok oxigén- és energiaellátása. Ilyenkor a vérkeringés átmenetileg a mozgásszervek felé irányul, az emésztőrendszer vérellátása csökken, ezért a legtöbb sportkutya munka közben természetes módon nem is kíván táplálékot felvenni. A regenerációs időszakban azonban az emésztőrendszer ismét teljes kapacitással működik, és a következő étkezéshez igazodva automatikusan szabályozza saját működését. Ez a kutya szervezetének normális élettani alkalmazkodása.

Nem az a kérdés, hogy lehet-e keverni

-Talán rossz helyen tesszük fel a kérdést.- !!!

Nem az a legfontosabb, hogy lehet-e egy tálban BARF-ot és száraztápot etetni.

Hanem az, hogy, megfelelő minőségű-e az étrend, fedezi-e a kutya energia- és tápanyagszükségletét, fokozatos volt-e az étrendváltás, figyelembe veszi-e az életkort, a terhelést és az egészségi állapotot, valamint jól tolerálja-e azt az adott kutya.

Mert végső soron minden kutya egyedi.

Tudatos táplálás a divatok helyett

A kutyatáplálásban időről időre megjelennek új irányzatok, szabályok és trendek. Ezek között sok hasznos gondolat is akad, de érdemes mindig visszatérni az alapokhoz: a kutya saját élettanához.

Az emésztőrendszere nem azért működik jól, mert egy adott etetési irányzatot követünk, hanem azért, mert egy rendkívül kifinomult, önszabályozó rendszer. A hasnyálmirigy, a máj, az epe, a gyomor, a vékonybél és a bélmikrobiom folyamatosan együtt dolgoznak azon, hogy az elfogyasztott táplálékból a lehető legtöbb értékes tápanyag hasznosuljon.

Ezért a tudatos gazdi számára talán nem az a legfontosabb kérdés, hogy BARF vagy táp, hanem az, hogy valóban megérti-e, hogyan működik a kutyája szervezete.

A legjobb döntéseket ugyanis nem a divatok, hanem az élettani ismeretek alapján lehet meghozni. Ez különösen igaz sport- és munkakutyák esetében, ahol a táplálás nemcsak a mindennapi egészséget, hanem a teljesítményt, a regenerációt és a hosszú távú terhelhetőséget is meghatározza. A tudatos táplálás ezért nem egyetlen etetési módszer melletti elköteleződést jelent, hanem azt, hogy a kutya biológiáját helyezzük a középpontba. Ez az a szemlélet, amely hosszú távon valóban a kutya érdekeit szolgálja.

Kis segédlet : Fascetti & Delaney – Applied Veterinary Clinical Nutrition, Case, Daristotle, Hayek & Raasch – Canine and Feline Nutrition, Ettinger's Textbook of Veterinary Internal Medicine, valamint releváns publikációk a Journal of Animal Physiology and Animal Nutrition és a Journal of Veterinary Internal Medicine folyoíratokban találhatóak nagyon magasan kvalifikált szakmai anyagok.