PARALITIKUS MYOGLOBINURIA /ÜNNEPI BETEGSÉG/

Az agárban olyan erős a vadászszenvedély, hogy nála rendszerint szóba sem jön, hogy leálljon. Inkább halna meg hajsza közben, semhogy futni hagyja a prédát.
Mindehhez társul az agár anatómiájából adódó rendkívüli gyorsasága. Nem nehéz elképzelni, hogy mekkora az izmok igénybevétele a hajsza közben.
A paralitikus myoglobinuria főleg nem trenírozott agaraknál lép fel hirtelen hajsza után, pl. ha az állat vadat hajtott. A betegség bármelyik fajtájú agárnál (és lovaknál is) felléphet, más fajtájú kutyákra viszont nem jellemző. A bemelegítés nélkül startoló, nem trenírozott állat az izomzatát túlerőlteti, aminek egy életveszélyes állapot lehet a következménye.
A betegség a versenylovak megbetegedései miatt kapta angol nyelvterületen a "monday-desease" nevet. A hétvégi lóverseny után az állatokhoz rendszeresen hétfői napon hívták ki az állatorvost.
Az agarak egyedi mértékben fogékonyak a paralitikus myoglobinuriára: az egyik egyed kevésbé, a másik jobban.
Figyelem: ha az agár rendszeresen szaladgál a kutyatársaival, az nem óvja meg ettől a betegségtől, ha az egyed amúgy hajlamos rá, mert a haverokkal való futkározás nem hasonlítható össze a versenypályán nyújtott extrém teljesítménnyel.
Megelőzés céljából megfelel a rendszeres tréningezés agárpályán, vagy a kutya bicikli mellett való futtatása.
TÜNETEK:
- A kutya a vad hajtása után leverten tér vissza vagy vissza sem jön csak megáll valahol (mert nincs már ereje megtenni az utat visszafele)
- A kutya úgy jár, mintha a talaj bántaná a lábát (nyomná vagy kellemetlen lenne neki ránehezednie). Nagyon lassan megy és a járása bizonytalan. A fejét lehajtja.
- A nyálkahártyák lilás színt öltenek a beléjük került sok vértől (száj nyálkahártyája, szem)
- A combok belső oldalán friss véraláfutások lehetnek (nem horzsolások!)
- Amennyiben a kutya megsérült, akkor is lehet, hogy a levertsége NEM a sérülése (ill. az abból eredő fájdalom) miatt van hanem az "ünnepi betegség" miatt! Ezért a seb(ek) ellátása után még megfigyelés alatt kell tartani az állatot.
- Kb 20-30 perccel a hajsza után elkezd erősen köhögni, esetleg öklendezik is. A légzése zörejes. Lehet, hogy az ételt is visszautasítja és nagyon levertnek néz ki.
- Több órás nyugalmi állapot után a kutya vizelete sötétbarnára színeződik. Ettől nem kell megijedni: a sötét színt nem a vizeletbe került vér okozza, hanem az, hogy myoglobin van a vizeletben. Az "ünnepi betegség" első jelei ekkor mutatkozhatnak: vizelési kényszer és láz.
Ilyenkor minél hamarabb el kell vinni a kutyát állatorvoshoz! Ha adott esetben (éjszaka vagy hétvége) csak olyan állatorvos van a közelben aki lovakra specializálódott, akkor ő is szóba jöhet.
A tünetek a hajsza utáni napon is jelentkezhetnek, esetleg csak egyes tünetek és nem mindegyik. Ezért ha a kutya vadat hajtott, utána pár napig figyeljük, hogy milyen színú a vizelete.
Ha sötét színű a vizelet, akkor AZONNAL állatorvoshoz kell vinni a kutyát. (Figyelem: a sötét színű vizelet babeziózisra is utalhat, de ott más tünetekkel jár együtt mint a paralitikus myoglobinuriánál)
KEZELÉS:
ELSŐSEGÉLY avagy: mit tartson otthon az agártulajdonos?
- élesztő
- elektrolitoldat (gyógyszertárból por formájában beszerezhető)
- szőlőcukor
A vizelet színe legkésőbb az állatorvosi kezelés utáni napon már világosabb kell hogy legyen.
KEZELÉS AZ ÁLLATORVOSNÁL:
A cél az izomzat további károsodásának megelőzése, a fájdalom enyhítése valamint az elektrolitháztartás helyreállítása (és ezzel a vese támogatása). Az állatorvos NE azzal kezdje a kezelést, hogy olyan fájdalomcsillapítót ad, ami az ún. NSAID-csoportba tartozik (Rimadyl, Metacam, Zubrin, Finadyne, Corbuvit stb.) mert ezek a gyógyszerek a már amúgy is legyengült vese vérellátását tovább csökkentik és a vese károsodhat!
Az első 24 órában pl. Novalgint lehet adni az állatnak.
A kutyának azonnal infúziót kell adni (vénába, katéterrel), hosszabb időn át csepegtetve.
Ez úton Ringer Lactat oldatot lehet adni az állatnak, mert ez a test savtúlsúlyát megszünteti. Elektrolitoldat is jó.
A testbe jutó folyadék egyben támogatja a vesék működését.
Ha a kutya vizelete újra tiszta lesz, akkor már lehet adni neki NSAID-csoportba tartozó fájdalomcsillapítót (Metacam vagy Finadyne).
Az infúzióba érdemes tenni Atropint vagy Buscopant (direkt vénába adva).
A kortizon ha segít is, akkor is csak a betegség fellépése utáni pár órában. De a hatás akkor sem feltétlenül pozitív, tehát a kortizont az eddigi tapasztalatok szerint jobb, ha inkább nem adunk az állatnak.
Ehhez jön még, hogy a kortizion, együtt beadva egy, a NSAID csoportba tartozó fájdalomcsillapítóval gyomorpanaszokat okozhat (hányás, csomorfekély esetleg - súlyos esetben - a gyomor perforációja).
B1 vitamin adása direkt vénába meggyorsíthatja a gyógyulást.
Ha az állat hazakerült a rendelőből, akkor pár napig csak rövid sétákat tegyünk vele, pórázon vezetve őt.
Utókezelés:
Buscopan rudacskák és szájon át adagolt fájdalomcsillapító, B1 vitamin és elektrolitoldat.
Amennyiben a kutyánk kifejezetten hajlamos erre a betegségre, akkor célszerű lehet az élelmében a szénhidrátokat redukálni.
A PARALITIKUS MYOGLOBINURIA PATOGENEZISE (biokémia iránt érdeklődő gazdiknak):
Az izomban a vad utáni hajsza első 10 másodpercére a kreatin-foszfát lebontása biztosítja az energiát.
Mivel a test (természettől fogva kicsi) kreatin-foszfát tartalékai hamar kimerülnek, ezt az energiaforrást hamar kiváltja egy másik lebontási folyamatból - az anaerob-glikolitikus- származó energia.
Az anaerob-glikolízisben oxigén felhasználása nélkül nyerhető energia.
Ez az anyagcserefolyamat azért szükséges, mert a hajsza elején a testben oxigénhiány van.
Rövid idő múlva a légzés már hozzáigazodik a szervezet megnőtt oxigénszükségletéhez. Ekkor az anaerob glikolízist felválthatja, de legalábbis kiegészítheti az aerob glikolízis.
Az utóbbi esetében már oxigén felhasználásával nyer energiát a szervezet és itt már nem keletkeznek káros anyagcsere-melléktermékek (ellentétben az anaerob glikolízissel).
Ha a kutya nem tudott bemeleíteni a hajsza előtt, tehát hirtelen kényszeríti a szervezetét maximális teljesítményre, akkor az aerob glikolízissel nem tud elég energiát nyerni a hajsza közben.
Ennek következtében fokozódik az anaerob glikolitikus lebontás folyamata is.
Ennek következtében laktát halmozódik fel az izomban, ami az izom erős túlsavasodásához vezet. Az ember izomláza is egy ilyen folyamat eredményeként jön létre, csak az embernél túlsavasodás nem ölt olyan méreteket mint egy agár esetében.
Az eredmény egy lokális hipoxia, azaz az izmok nem kapnak elég oxigént, mert a vérellátásuk ehhez nem elégséges.
Az agár izmainak egy része erősen károsodik a fentebb leírt folyamat eredményeként. Ennek során myoglobin kerül a vérbe ami a veséken keresztül kiválasztódik.
A beteg állatok gyakren a hajsza másnapján mutatják az első tüneteket. Ezek: a test egyes részeinek bénulása, remegés, vörösbarna színű vizelet, a test hőmérséklete felmehet 41.5 fokig. Megjelenhetnek véraláfutások a comb belső oldalán.
Az izmok egyes területei fájnak.
A beteg állatot azonnal orvoshoz kell juttatni. Az állatorvos először helyreállítja a vér sav-bázis egyensúlyát (ami a beteg állatnál a normális - pH=7.42 - érték alatt van). A csökkent pH-érték a laktát felhalmozódásából ered.
Emellett az állat nyugtatót és fájdalomcsillapítót kap.
Egy rövidhullám-terápia segít az izomnak, hogy a megfelelő vérellátás helyreálljon, ami a regenerációt támogatja. Ezt a terápiát speciális készülékkel végzik, ami begörcsölt ill. izomlázas izmok lazítására való.
Ajánlott továbbá B1 vitamin adása (nem lehet túladagolni, mert vízben oldódik és a felesleg a vizelettel kiürül). B1 vitamint megelőző jelleggel is adhatunk a kutyának, pl. élesztő formájában. Hetente 1 csomag élesztő a kutya szőrét is fényesebbé teszi a benne található értékes anyagok (nem csak B1 vitamin) miatt.